Ha van zenekar, amelyikre igaz a különleges jelző, akkor az a Vágtázó Halottkémek. 1975-ben alakultak, 2001-ig működtek (bár idén talán újra indul a csapat). Sokáig a tiltás jutott osztályrészükül itthon, miközben Nyugaton az underground felfedezte a VHK-t, Jello Biafra, a Dead Kennedys főnöke, adta ki a lemezeiket, jelen ismertetőnk tárgyát is, amely a 3. volt a sorban. A VHK talán az egyetlen olyan magyar csapat, amely nem egy külföldi banda kisebb-nagyobb mértékű másolása, hanem egyedi, sehol máshol nem hallható produkció. Torzított gitárral adják elő dalokat, amelyek a magyar népzene elemeit fölhasználva megidézik a sámáni idők szellemiségét, őserejét. Nem metal zene, inkább punk a VHK muzsikájának rock alapja, a dalokban nem szerepelnek népzenei hangszerek (egyedül az Ősvilágban, de abban meg más nem.) Nem a megszokott rock-ritmusokat használják, hanem lüktető, dübörgő, sámántánc-ritmusokat dörögnek a dobok és üstdobok, ez utóbbiak hihetetlen erőt adnak a daloknak. Grandpierre Attiláék a magyar kultúra ősi értékeit használták fel saját művészetükben, az albumaik képzőművészetében éppúgy, mint a dallamvilágban. (Személy szerint nem is annyira magyarnak érzem a produkciót, mint inkább egy még régibb dolognak,egy olyan kornak, amikor még nem tudták az emberek, hogy ők magyarok :)) Irdatlan energia van a lemezre préselve ("magával ragadt, és beletaposott a kedvenc, kis székembe" Lénárd László, Metal Hammer 1992/10. szám, egy 10/10 pontos kritikából!), a megiramodó lovas nomádok rohamát idézve meg. Ám első hallásra nehezen emészthető Grandpierre Attila éneke. Hol a puszták farkasainak zabolátlan vadságával üvölt, hol népies jellegű dallamokat hoz. A szövegeket, amelyek képeket idéznek, nehezen érteni, követni kell a szövegkönyvet. Kiemelkedő dalok: Hunok Csatája, Aláírhatatlan Történelem, Nincs más megoldás. Az Ősvilág egy "síppal-dobbal" jellegű "zenélés", amolyan szellemidézés- és űzés. Viszont két dologgal nem tudtam megbarátkozni, az egyik az Álmodom című dal, az nekem csak kaotikus zajongás, ráadásul még hosszú is, másik meg a Botrányos Probléma vulgáris szövege, ami abszolút nem illik a banda koncepciójába (nem csak szerintem). Első hallásra nehezen befogadható, (nekem is csak többedjére sikerült), de mindenképpen megéri a fáradozást, mert egy ősi, semmihez nem fogható élménnyel ajándékozza meg az embert.
Hunok Csatája
Aláírhatatlan történelem
Az én Lőrései
Feltámadt Kép
Ősvilág
Álmodom
Botrányos Probléma
Örökkévalóság
Halló Mindenség
Nincs Más Megoldás
ének: Grandpierre Attila
dobok: Ipacs László
üstdobok:Balatoni Boli Endre
gitár:Fidó Attila
szólógitár: Németh László Fritz
basszusgitár: Soós Lajos
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése