Bajonettek Európa testében

2009. november 29-én Svájcban egy nagyon fontos esemény történt. Népszavazást írtak ki minaretépítés kérdésében, és a svájciak 57 %-a azon a véleményen volt, hogy hazájában ne épülhessen több minaret. Azóta számtalan elemzés, elmélkedés látott napvilágot, hogy vajon mire gondolt a szavazók 57%-a, a legenyhébbektől (mindössze a müezzin kora reggeli kiabálásától ódzkodók) a legszélsőségesebbekig, ami szerint a svájciak egy náci banda. Leginkább a liberálisok tiltakoztak, de megjelentek keresztény körökből is a vallásszabadságot féltő hangok is.
Az én véleményem:
Európát a XXI. században elárasztja az iszlám, ha nem teszünk ellene semmit. Tőlünk nyugatabbra jelentős számú iszlám közösségek élnek, és ők a befogadó, többségi társadalomnál nagyobb számú gyermeket nevelnek fel. Mindannyian hallottuk már a hírt (ami vagy igaz, vagy nem), miszerint tavaly Angliában a Mohamed volt a leggyakoribb fiúnév az újszülöttek között. Mi ebben a rossz? Az, hogy köreikben erőteljesen terjed a radikális iszlám. A második világháborút követő évtizedekben a bevándorlók többsége dolgozni akart, és európai lenni, míg az ő gyermekeik már nem annyira akarnak asszimilálódni, ők már Európát akarják a saját képükre formálni.
Csalódtak. Azt gondolták, hogy ide költöznek, dolgoznak, mint a kisangyal, és akkor majd minden nagyon szép lesz, és nagyon jó, de jött a kijózanodás. Az első generációs bevándorlók még azt látták, hogy ők mennyivel jobban élnek itt, mint eredeti hazájukban. Ám a gyerekeik, akik egy iskolába jártak a bennszülöttekével, már nem azt látták, hogy mennyivel jobb itt, mint Észak-Afrikában meg a Közel-Keleten, hanem azt, hogy a bennszülöttek mennyivel jobban élnek, mint ők. Ezt kellene valahogy feldolgozni, ami nem sikerült nekik. Szüleik a társadalmi munkamegosztás alacsonyabb szintjein gályáztak, nem kaptak akkora fizetést, mint a tanultabb, magasabb beosztású helyiek. Mert hát, lássuk be, az európai kultúrát csak hírből ismerő, a nyelvet csak úgy-ahogy beszélő bevándorlók számára az európai felsőoktatás nem volt tömeges lehetőség, és emiatt szegényebbek maradtak. Gyerekeiknek már adott lenne a lehetőség, de azzal élni is tudni kell, azért tenni is kell, és itt lép be alternatívaként a radikalizmus, a szélsőségesség. Miért én igyekezzek, miért én szakadjak meg? Inkább elveszem a másiktól. Ez a kommunizmus, a nácizmus és ez az iszlám radikalizmus hajtó ereje is.
Európában sokan azt hitték, hogy az ide érkező iszlám hívők nem igazán ragaszkodnak hitükhöz olyan mereven. Magukból indultak ki, a 60-70-es évek a nyugati kultúrkör számára a vallástól való széles elfordulás időszak volt, és valószínűleg a bevándorlók is inkább az újra, a változásra nyitottabb emberekből kerültek ki. Ám azóta lezajlott egy iszlám forradalom, konkrétan 1979-ben Iránban, és számos más iszlám országban erőteljesen megjelent, meghatározó tényezővé vált a konzervatív iszlám-értelmezés. A nyugati világhoz való felzárkózás, a nyugati életmód átvétele döcögött, és ahelyett, hogy beleerősítettek volna, egyesek kiszálltak a versenyből, felrúgták a játékteret, és harcba szálltak. Rendszeresen jönnek a híradások a Közel-Keletről, amelyek a Nyugat elleni harcra prédikáló muszlim papokról szólnak.
Európában meg eközben mi történik? A tolerancia és a multikulturalizmus nevében védelmezik őket, nem lehet az iszlámmal kapcsolatban kritikát megfogalmazni. Csak azt nem veszik észre a liberálisok, hogy az iszlám más játékszabályok szerint játszik. Ők nagy ívben tesznek a vallásszabadságra, a demokráciára, a toleranciára. Nekik ezek az értékek csak addig kellenek, amíg őket védik, és mihelyst többségben lesznek, gyorsan rövidre zárják a vitákat.
Én személy szerint nagyon komoly veszélyt látok az iszlám európai terjedésében és radikalizálódásában. Ezt meg kell akadályoznunk. A további minaretépítés csak kis lépés ez ügyben, igazából csak jelképes, de erős jelkép (Recep Tayyin Erdögan, jelenlegi török miniszterelnök 1997-es beszédéből:"A mecsetek a mi laktanyáink, a kupolák a sisakjaink, a minaretek a bajonettjeink, a hívek a katonáink."). Meddig várunk még? Míg török kancellárja lesz Németországnak és muszlim elnöke Franciaországnak?