Geert Wilders beszéde New Yorkban 2009. 02.23-án

„Köszönöm, Köszönöm, hogy meghívtak. És köszönöm, a bevándorlási hivatalnak, hogy beengedtek ebbe a nagyszerű országba. Mindig nagy öröm úgy átkelni egy határon, hogy nem küldenek vissza az első géppel. Napjainkban az egyik legfontosabb szabadságunk veszélyben van egész Európában. A szólásszabadság többé nem egy ajándék. Amit valaha a létezésünk természetes részének tekintettünk, velünk született jognak, azért most ismét harcolnunk kell. Valószínűleg tudják, hogy vádat fognak emelni ellenem a Fitna című filmem, az iszlámmal kapcsolatos megjegyzéseim és az azzal kapcsolatos nézeteim miatt, amit néhányan a „béke vallásának” neveznek. Pár év múlva bűnöző lehetek.
Akár börtönben végzem, akár nem, nem ez a legnyomasztóbb kérdés. Négy évvel ezelőtt már feladtam a szabadságomat. Azóta 24 órás rendőrségi védelem alatt állok. A valódi kérdés a következő: a szólásszabadság csak a bárokra fog-e korlátozódni? A nyugat számára sokkal jelentősebb kérdés: Európa gyermekeinek Róma, Athén és Jeruzsálem vagy Mekka, Teherán és Gáza értékeit fogjuk hátrahagyni? Ez az amiről Pat Condell video blogger az egyik legutóbbi YouTube megjelenésében beszélt. Azt mondja: „Ha úgy beszélnék a muszlimokról, ahogy a szent könyvük beszél rólam, akkor lecsuknának gyűlöletbeszédért.” Mr. Condell egy stand-up komikus, azonban a videón halálosan komoly és a poén rólunk szól. A gyűlöletbeszédet mindig azok ellen fogják használni, akik védik a nyugatot- azért, hogy a muszlimok kedvébe járjanak és megbékítsék őket. Ők azt mondhatnak, amit csak akarnak, kidobhatnak homoszexuálisokat a bérházakból, zsidókat ölhetnek, lemészárolhatják a hitetleneket, lerombolhatják Izraelt, dzsihádot folytathatnak a nyugat ellen. Mindent, amit a könyvük mond nekik.

Ma azért jöttem önök elé, hogy egy nagy veszélyre figyelmeztessek. Ezt iszlámnak nevezik. Vallásnak van beállítva, azonban a célja nagyon is világias: világuralom, szent háború, shária jog, az egyház és az állam szétválasztásának megszűntetése, a nők rabszolgasága, a demokrácia vége. Ez NEM vallás, hanem politikai ideológia. Megköveteli a tiszteletet tőled, de téged nem tisztel.

Talán vannak mérsékelt muszlimok, azonban mérsékelt iszlám nincs. Az iszlám soha nem fog megváltozni, mivel két sziklaszilárd elvre épül, melyek örökérvényűek, megváltoztathatatlanok. Először is ott van a Korán, Allah személyes szavai, nem keletkezett, örökérvényű utasítások, melyeket helytől és időtől függetlenül be kell tartani. Másodsorban ott van az al-insal al-kamil, a tökéletes ember, Mohamed, a példakép, akinek a cselekedeteit minden muszlimnak utánoznia kell. És mivel Mohamed egy hadúr volt és egy hódító, tudjuk mire számíthatunk. Az iszlám szó behódolást jelent, tehát nem lehet kételyünk a célját illetően. Ez adott! Ez tény! Ez Európa 2009-ben. Muszlim bevándorlók az elpusztításunkra hívnak fel és a szólásszabadság megpróbáltatásnak van kitéve. Mindez egy beteges és gonosz ideológiának a következménye, annak az ideológiának, ami gyengévé tesz minket, a kulturális relativizmus megadó ideológiájának. Ez abban hisz, hogy minden kultúra egyforma, és ezért az iszlám egyenrangú helyet érdemel a Nyugaton. A baloldal úgy gondolja, hogy az ő küldetésük segíteni az iszlámot. Így a kulturális relativista paradicsom elérhetővé válik, és mindannyian boldogok leszünk.

Az iszlám erői nem érthetnének jobban egyet. A kormány által támogatott iszlám az ő napirendi pontjuk is. Azonban ők ezt gizjának tekintik, annak a pénznek, amit a dhimmik fizetnek azért, hogy ne öljék vagy erőszakolják meg őket a muszlim uraik. Ezért örömmel elfogadják a segélyeket vagy a mecsetük támogatását vagy azt a pénzt, amit a kormányzatok a szervezeteiknek adományoznak. Ez csak egy példája annak, ahogy a kulturális relativistáknak és a muszlim bevándorlóknak ugyanazok a napirendi pontjaik. Van egy másik is. Az iszlám magát vallásnak tekinti, és ezért nem lehet kritizálni. A baloldal egyetért. Bár évszázadokon keresztül gyűlölte a kereszténységet, most, hogy az iszlám feltűnt a színen, hirtelen irányt váltottak és „tiszteletet” követelnek valami olyannak, amit ők vallásnak neveznek. Ismét láthatjuk, hogy az iszlámnak és a baloldalnak ugyanaz a napirendi pontja: az iszlám vallás, tehát pofa be. Mindez egy harmadik összetalálkozásban csúcsosodik ki: sem a baloldal sem az iszlám nem szereti a kritikát. Valójában ha meglenne a lehetőségük, akkor törvényen kívül helyeznék.
A multikulturalizmus a baloldal dédelgetett projectje. Valójában ez a vallásuk. Annyira szeretik, hogy ha ellenkezel, akkor az csak gyűlölet lehet. És ha ezt kimondod, akkor az gyűlöletbeszéd. Tehát ismét van valami, amivel az iszlám egyetérthet. Ez a lényege a mai rövid bevezetőmnek: ahol a baloldal és az iszlám találkozik, a szabadság szenvedni fog.

Barátaim, véssék az eszükbe, a vádeljárásom egy jól kigondolt támadás a baloldal részéről a szólásszabadság ellen azért, hogy a muszlimok kedvében járjanak. A Holland Munkáspárt egyik tagja kezdte, és az egész jogi eljárást a jómódú liberálisok csinálták, a holland társadalom szélsőséges divatja, a sznob baloldal. Túl sok pénz, túl sok idő. Túl kevés szabadságszeretet. Ha elolvassátok, amit az amszterdami bíróság írt rólam, akkor hasonló szöveget olvashatjátok ahhoz, mint amit a kulturális relativisták alkotnak. Milyen mélyre süllyedhetünk Hollandiában?

A vádeljárásomról a Wall Street Journal megjegyezte: „ez nem kis győzelem az iszlám rezsimeknek, melyek megkísérlik a cenzúra törvényeiket exportálni mindenhova, ahol muszlimok élnek.” A Journal azzal fejezte be, hogy azáltal, hogy Hollandia elfogadja Szaúd-Arábia szólásszabadság nívóját, korrekt maradok a megfigyelésemhez, hogy –idézem- „a muszlim bevándorlás lerombolja a hagyományos holland szabadságokat.” Nos, ha a Wall Street Journalnak megvan az erkölcsi tisztasága ahhoz, hogy lássa, hogy a vádeljárásom a logikus következménye a katasztrofális, önutáló, multikulturalista bevándorlás politikának, akkor az európai liberálisok miért nem látják ugyanezt? Miért nem ijesztik meg őket legalább egy kicsit például azok a hírek az Egyesült Királyságból, melyek arról szólnak, hogy az angol muszlim népesség tízszer olyan gyorsan növekszik, mint a társadalom többi része. Miért nem érdekli őket? A válasz a következő: azért nem érdekli őket, mert elvakítja őket a kulturális relativizmusuk. A nyugat megvetése sokkal nagyobb, mint a számos szabadságunk megbecsülése. És ezért, hajlandóak mindent feláldozni.

A baloldal valaha kiállt a nők jogaiért, a homoszexuálisok jogaiért, az egyenlőségért, a demokráciáért. Most támogatják azt a bevándorlás politikát, mely mindennek véget fog vetni. Sokan még a tisztességüket is elvesztették. Az elit politikusoknak nem okoz gondot részt venni, vagy finanszírozni olyan demonstrációkat, ahol a bevándorlók azt ordítozzák, hogy „halál a zsidókra”. Hetven évvel Auschwitz után nem szégyenlik magukat.

Két héttel korábban megpróbáltam beutazni Angliába, egy EU tagországba. Azért hívtak meg, hogy beszédet mondjak a Parlamentben. Azonban, amikor a Londoni reptérre megérkeztem, nem léphettem be, és az első géppel visszaküldtek Hollandiába. Szerettem volna emlékeztetni a hallgatóságot egy nagy emberre, aki egyszer beszédet mondott az alsóházban. 1982-ben Reagen elnök mondott egy beszédet, mely csak kevés embernek tetszett. Reagen felhívta a nyugatot, hogy utasítsa el a kommunizmust és védje meg a szabadságot. Bevezette azt a kifejezést, hogy a „gonosz birodalom” Reagen beszéde harsonaként szól azért, hogy őrizzük meg a szabadságainkat. Idézem: Ha a történelem bármit is tanít, akkor az az, hogy az önámítás a kellemetlen dolgokkal szemben ostobaság. Amit Reagen ez alatt értett az, hogy nem lehet elfutni a történelem elől, nem lehet elmenekülni azoknak az ideológiáknak a veszélyei elől, melyek el akarnak pusztítani téged. A tagadás nem opció.
Tehát mit kellene tennünk? Megfelelő pillanat ez a szabadságszerető embereknek arra, hogy feladják, vagy, hogy irányt váltsanak? Hírtelen kezdjük el éljenezni az iszlámot, vagy állítsuk azt, hogy van olyan, hogy mérsékelt iszlám? Mostantól elfogadjuk a tömeges muszlim bevándorlást a nyugatra? Megbékülünk a sáriával és a dzsiháddal? Fel kellene adni a homoszexuálisok és a nők jogait? Vagy a demokráciáét? Oda kellene adnunk Izraelt, legjobb szövetségesünket, az iszlám frontvonalában levő országot? Nos, az én szerény véleményem az: Semmi esetre sem!

Azt javaslom, hogy védjük meg a szabadságot általában és különösképpen a szólásszabadságot. Javaslom az összes gyűlöletbeszéd törvény visszavonását Európában. Javaslok egy Európai Első Kiegészítést (European First Amendement). Európában meg kell védenünk a szólásszabadságot, mint ahogy ti amerikaiak ezt teszitek. Európában a szólásszabadságot ki kell terjeszteni, ahelyett hogy korlátoznánk.

Természetesen az erőszakra való felbujtást, vagy azt, ha valaki ok nélkül „tüzet” kiált egy telt színházban, azt meg kell büntetni, azonban az ideológiák és a vallások kritizálásának a joga szükséges feltétel egy élettel teli demokráciához. Mint ahogy azt George Orwell mondta egyszer: „Ha a szabadság szó valamit is jelent, akkor azt biztosan, hogy jogában áll bárkinek megmondani az embereknek azt, amit nem szeretnének hallani.” Védjük meg a szólásszabadságot és kapjunk erőre és dolgozzunk keményen azért, hogy még erősebbek legyünk. Sokan gondolkodnak úgy, mint önök, vagy én. Sok millióan gondolják azt, hogy a szabadság értékes. Hogy a demokrácia jobb, mint a sária. Végül is mitől kellene tartanunk?

A szabadságaink és gazdagságunk évszázadok igyekezetének eredménye. Évszázadok kemény munkája és önfeláldozása. Nem vagyunk egyedül, és óriások vállára támaszkodunk. 1944 végén az amerikai hadsereg hírtelen szembekerült a németek végső erőfeszítésével. Az ardenneki csatában, Hitler és a nemzetszocialistái utoljára harcoltak. És nagyon sikeresek voltak. Az amerikaiaknak vereséggel és halállal kellett szembenézniük. A tél legsötétebb napjain, dermesztő hidegben, kihalt, havas, jeges erdőben, ádázabb ellenséggel szemben, mint amilyen a náci háborús gépezet volt, az amerikai seregnek azt üzenték, hogy adja meg magát. Ez lehetett volna az egyetlen esélyük arra, hogy túléljék. Azonban McAuliffe tábornok másképp gondolta. Küldött a németeknek egy rövid üzenetet. Az üzenet csak négy betűt tartalmazott. Csak négy betűt, azonban a szabadság történelmében a szabadság utáni vágy és a gonosszal szembeni kitartás nem volt elegánsabban kifejtve, mint abban az üzenetben. Így betűzik N-U-T-S. „Nuts- marhaság.”

Barátaim, a nemzetszocialisták megkapták az üzenetet. Mivel nem volt helye a magyarázkodásnak! Az javaslom, hogy kövessük az óriások hagyományát, mint amilyen McAuliffe és az amerikai katonák voltak, akik harcoltak és meghaltak az országom szabadságáért és egy világi, demokratikus Európáért, és mondjuk a szabadság ellenségeinek pontosan ezt: Baromság! Mivel ez minden, amiről szó van. Nincs magyarázkodás. Nincs félrebeszélés. Nincsenek kikötések. Az ellenségünknek tudnia kell: soha nem fogunk magyarázkodni azért, hogy szabad emberek vagyunk, soha nem fogunk meghajolni Mekka és a baloldal egyesült ereje előtt. És soha nem fogjuk megadni magunkat.
Mi óriások vállára támaszkodunk. Nincs nagyobb erő, mint a szabad emberek ereje, akik a szabadság nagy eszméjéért harcolnak. Mivel a szabadság minden ember veleszületett joga. A szabadságnak győzedelmeskednie kell, a szabadság győzedelmeskedni fog.
Nagyon köszönöm.
(A Napi Dzsihad című blogon jelent meg a beszéd, egy olvasó fordítása)